Ha valóban meg akarná állítani Európa az illegális migrációt, akkor brutális fellépésére lenne szükség. Erről is szó esett a Migrációkutató Intézet és a Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet konferenciáján.
A Migrációkutató Intézet és a Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet konferenciát tartott a migráció kihívásairól az MCC központjában. A migrációs válság jelenlegi kihívásairól szóló beszélgetésen szóba került az Európai Unió tettre készségének a hiánya, a magyar határt is érő nyomás, valamint a terrorveszély növekedése is.
Witold Repetowicz, a War Studies University tanára, Közel-Kelet és geopolitika szakértő beszédében elmondta: egyesek úgy tesznek, a migráció problémája 2015 után meg lett oldva, de ez egyáltalán nem felel meg a valóságnak.
A geopolitikai szakértő kijelentette: 2015 óta jelentős fejlődésen mentek át a nyugati kormányok a kérdésben, de a különböző NGO-k ellensúlyozzák ezt. Példaként említette a német szervezeteket, amelyek hajókat küldenek a Földközi-tengerre, hogy aztán olasz területre vigyék a Tunéziából érkező migránsokat.
Repetowicz hangsúlyozta: a migráció elsősorban a hatalmas népességrobbanás okozza. Példaként elmondta:
csak az elmúlt nyolc évben 230 millió emberrel nőtt Fekete-Afrika lakossága.
Ez az EU lakosságának több, mint a fele. Mint elmondta: az afrikai autoriter vezetők sok esetben meg akarnak szabadulni fiatal lakosságuktól, és fegyverként használják őket Európa ellen. „Európa sajnos nincs felkészülve arra, hogy egyáltalán tudomásul vegye, bizonyos országok fegyverként használhatják a lakosságukat” – mondta a lengyel szakértő.
Repetowicz három lehetséges megoldást sorolt fel az illegális migrációra: az első, hogy váltságdíjat kell fizetni az afrikai országoknak, hogy állítsák meg a lakosságukat. Ez azonban a szakértő szerint rövidlátó megoldás, és hosszútávon nem oldja meg a problémát. A második lehetőség: Európa keményen fellép, valóban megállítja a migrációt és megvédi a határokat.
„Ez azt jelentené, hogy brutálisan kell fellépnünk, mert nincs más megoldás.
Sajnos ezt nem lehet megvalósítani a közeljövőben, mert Európa pszichológiailag nem áll készen erre” – mondta Repetowitcz.
A szakértő szerint a harmadik megoldás az, ha Európa egyszerűen megadja magát.
Marsai Viktor a Migrációkutató Intézet igazgatója egy általános körképet adott a jelenlegi migrációs kihívásokról. Mint elmondta: a járvány ideje alatt lecsökkentek a számok, de egyre jobban nő a migrációs nyomás.
Európa rákényszerül, hogy egyeztessen az észak-afrikai nemzetekkel, mert hatalmas tömegek várakoznak ezekben az országokban.
Különösen nehezíti a helyzetet, hogy a Wagner-csoport egyre aktívabb szerepet játszik az Afrika irányából jövő illegális bevándorlásban, mert így kívánják destabilizálni Európát. Mint elmondta: csak Egyiptomban közel 10 millió migráns van.
A magyarországi migrációs helyzettel kapcsolatban Marsai arról beszélt: az előző évhez képest csökkent a nyomás a déli határon, de még mindig nagy terhet jelent a határok védelme Magyarország számára. „A legnagyobb problémát az emberi kapacitás jelenti, hogy ki őrizze a határokat. Erre úgy tűnik, megoldást jelenthet a határvadászok toborzása, amit tavaly kezdtek meg” – jelentett ki Marsai Viktor.
Dr. Mikolicz Gyula r. alezredes, Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Menedékjogi Osztályának főosztályvezető-helyettese beavatta a hallgatóságot a magyarországi menekülthelyzetbe. Mint elmondta, kétfajta menekültstátusz létezik: egyrészt a klasszikus, másrészt a tavaly ideiglenesen létrehozott védelem, amely csak az ukránokra vonatkozik.
Idén Magyarországon a hagyományos menekültkérelmek száma még a százat sem éri el.
Mikolicz elmondta: Magyarország tranzitország, vagyis továbbra is csak áthaladnak rajtunk a migránsok, az igazi céljuk Nyugat-Európa.
Eddig több mint 1,2 millió ukrán érkezett Magyarországra, de tavaly összesen csak 33 273-an kértek ideiglenes menekültstátuszt. Mint elmondta: az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy nem működik a visszaküldés rendszere, a legtöbb ország ugyanis nem fogadja vissza a migránsokat; hacsak nem önként mennek vissza, ez pedig ritkán fordul elő.
Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet kutatója és a beszélgetés moderátora megkérdezte a vendégeket, hogy vajon sikerült-e az elmúlt években javítani a radikális elemek kiszűrésén. A válasza mindhárom vendégnek nemleges volt. Witold Repetowicz elmondta:
a Wagner jelenléte Afrikában megnövelte annak az esélyét, hogy fegyverként legyenek használva a migránsok.
Ez nem új jelenség: a kubai kommunista rezsim a hatvanas években azzal próbálta destabilizálni az Egyesült Államokat, hogy köztörvényes bűnözőket küldött az országba.
Marsai Viktor megjegyezte: több százezer embert nagyon nehéz átszűrni, ha túl nagy a nyomás, akkor szinte lehetetlen a biztonsági ellenőrzés. Hozzátette: nem szabad elfelejteni a terroron túl a fegyverek és az illegális drogok beáramlását sem, amelyek szintén az illegális migrációval párosulnak. Példaként a Nyugat-Balkánt hozta fel, ahol egyre több fegyver mozog, és fennáll a veszély, hogy automata fegyverek kerülhetnek a nyugati piacra.
„Ez egy nagyon veszélyes probléma. A terrortámadások száma Európában nem azért csökkent, mert a dzsihadisták nem akarnak támadni. Hanem sokkal inkább azért, mert
nagyon nehéz például automata puskát szerezni Nyugat-Európában. Ez azonban drámai módon megváltozhat a következő években”
– jelentette ki a Migrációkutató Intézet igazgatója.
A beszélgetés végén az Unió menekültügyi paktumával kapcsolatban Marsai Viktor elmondta: egyértelmű, hogy egyetlen ország sem tudja egyedül megoldani a migrációt. Azonban Európában egyelőre nem dolgoztak ki hosszútávú megoldásokat. Továbbra is sok minden elbukik az ideológia miatt, például ma már minden ország érvelhet a határok védelme mellett, de az EU továbbra sem ad pénzt a kerítések építésére.
Nyitókép: menekülthajó /Zakaria ABDELKAFI / AFP
Egy 12 éves kislányt a rendőrség elhajtott, amikor feljelentést akart tenni a nemi erőszak miatt – majd újra elkapták, elrabolták és megerőszakolták.
Jelzésértékű lépést tett Tusk kormánya.
„A gazdasági semlegesség stratégiája is működik, sőt igazából egyedül az működik, hogyha végignézünk a világon” – mondta Szijjártó Péter.
Hollandia, Dánia és Spanyolország is kapva kapott az alkalmon
A világ nem az, aminek gondolod: van a valóságnak egy dimenziója, amit a modernitás tagad, mégis ott van – vallja Rod Dreher. Az amerikai konzervatív véleményvezérrel politikáról, kereszténységről és a korszellemről beszélgettünk.
Az USA eddig sem volt jótékony kiscserkész, a jövőben meg még kevésbé lesz az.
A Magyar Kézilabda Szövetség Etikai és Fegyelmi Bizottsága 21 darab határozatot hozott a Debrecen elleni női kézilabda-mérkőzésen történtek miatt.
A Magyar Labdarúgó Szövetség Versenybizottsága elkészítette az NB I következő öt fordulójának menetrendjét.
